beléptető rendszerek, a tartós fenyegetések fejlett észlelése vagy az adatbányászat. A főképviselő, az Európai Védelmi Ügynökség és a Bizottság támogatni fogja a tagállamokat azon területek azonosításában, amelyeken a közös kiberbiztonsági projekteket figyelembe lehet venni az Európai Védelmi Alap általi finanszírozásban. 2.6.Erős uniós kiberkészségbázis kiépítése A kiberbiztonságnak van egy erős oktatási dimenziója is. A hatékony kiberbiztonság erősen támaszkodik az érintett személyek készségeire. Azonban az előrejelzések szerint a kiberbiztonsági szakemberhiány a privát szektorban 2022-re 350 000 fő lesz51. A kiberbiztonsági oktatást minden szinten fejleszteni kell, kezdve a kibermunkaerő rendszeres képzésétől az IKT-szakemberek kiegészítő kiberbiztonsági képzésén át az új konkrét kiberbiztonsági tananyagokig. Erős tudományos kompetenciaközpontokat kell létrehozni a felgyorsult oktatási és képzési igények kielégítésére, felhasználva az Európai Kiberbiztonsági Kutatási és Kompetenciaközpont és az ENISA iránymutatását. A cél az, hogy természetessé váljon olyan IKT-termékek és szolgáltatások tervezése, amelyek a kezdetektől fogva beépítik a biztonsági elveket. A kiberbiztonsági oktatás nem korlátozódhat az informatikai szakemberekre, hanem más területek (például: mérnöki tevékenység, üzletvezetés vagy jog) tantervébe, valamint az ágazatspecifikus oktatási anyagokba is be kell építeni. Végezetül a tanárokat és az általános és középiskolai tanulókat a digitális kompetenciák iskolai elsajátítása során tudatosítani kell a kiberbűnözésről és a kiberbiztonságról. Az EU-nak a tagállamokkal együtt hozzá kell járulnia ehhez a munkához a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció52 munkájából kiindulva, és például azzal, hogy kiberbiztonsági gyakorlati képzéseket vezetnek be a KKV-k számára. 2.7.A kiberhigiénia és -tudatosság elősegítése Mivel az incidensek mintegy 95 %-át állítólag „valamilyen – szándékos vagy nem szándékos emberi hiba” teszi lehetővé,53 erőteljes az emberi tényező szerepe is. Ezért a kiberbiztonság mindenki felelőssége. Ez azt jelenti, hogy a személyes, vállalati és közigazgatási magatartásnak is meg kell változnia azt biztosítandó, hogy mindenki megértse a fenyegetést és rendelkezzen eszközökkel és készségekkel a támadások gyors felismerésére és az azokkal szembeni aktív védekezésre. Az embereknek kiberhigiéniai szokásokat kell kialakítaniuk, a vállalkozásoknak és a szervezeteknek pedig megfelelő kockázat-alapú kiberbiztonsági programokat kell alkalmazniuk, amelyeket rendszeresen frissíteni kell a változó kockázati környezet követéséhez. A kiberbiztonsági irányelv nemcsak azt írja elő kötelezettségként a tagállamok számára, hogy az uniós szintű kibertámadásokkal kapcsolatos információs kicseréljék egymással, hanem azt is, hogy fejlett nemzeti kiberbiztonsági stratégiákat, valamint a hálózatok és informatikai rendszerek biztonságára vonatkozó kereteket rendszeresítsenek. A közigazgatásnak uniós és nemzeti szinten is továbbra is vezető szerepet kell betöltenie ezen erőfeszítések továbbvitelében. A tagállamoknak először is maximalizálniuk kell a kiberbiztonsági eszközök elérhetőségét a vállalkozások és magánszemélyek számára. Többet kell tenni különösen a kiberbűnözés végfelhasználókra gyakorolt hatásának megelőzése és enyhítése érdekében. Erre van már 51 52 53 Global Information Security Workforce Study 2017. A globális hiány 1,8 millió fő. https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/digital-skills-jobs-coalition. IBM: „The Cybersecurity Intelligence Index” (Kiberbiztonsági felderítési index) 2014, hivatkozás: Securitymagazine.com, 2014. június 19. 12

Select target paragraph3

Connect to a paragraph
Connect to an entity
Disable highlights
Add to table of contents