beléptető rendszerek, a tartós fenyegetések fejlett észlelése vagy az adatbányászat. A
főképviselő, az Európai Védelmi Ügynökség és a Bizottság támogatni fogja a tagállamokat
azon területek azonosításában, amelyeken a közös kiberbiztonsági projekteket figyelembe
lehet venni az Európai Védelmi Alap általi finanszírozásban.
2.6.Erős uniós kiberkészségbázis kiépítése
A kiberbiztonságnak van egy erős oktatási dimenziója is. A hatékony kiberbiztonság erősen
támaszkodik az érintett személyek készségeire. Azonban az előrejelzések szerint a
kiberbiztonsági szakemberhiány a privát szektorban 2022-re 350 000 fő lesz51. A
kiberbiztonsági oktatást minden szinten fejleszteni kell, kezdve a kibermunkaerő rendszeres
képzésétől az IKT-szakemberek kiegészítő kiberbiztonsági képzésén át az új konkrét
kiberbiztonsági tananyagokig. Erős tudományos kompetenciaközpontokat kell létrehozni a
felgyorsult oktatási és képzési igények kielégítésére, felhasználva az Európai Kiberbiztonsági
Kutatási és Kompetenciaközpont és az ENISA iránymutatását. A cél az, hogy természetessé
váljon olyan IKT-termékek és szolgáltatások tervezése, amelyek a kezdetektől fogva beépítik
a biztonsági elveket. A kiberbiztonsági oktatás nem korlátozódhat az informatikai
szakemberekre, hanem más területek (például: mérnöki tevékenység, üzletvezetés vagy jog)
tantervébe, valamint az ágazatspecifikus oktatási anyagokba is be kell építeni. Végezetül a
tanárokat és az általános és középiskolai tanulókat a digitális kompetenciák iskolai elsajátítása
során tudatosítani kell a kiberbűnözésről és a kiberbiztonságról.
Az EU-nak a tagállamokkal együtt hozzá kell járulnia ehhez a munkához a digitális
készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció52 munkájából kiindulva, és például
azzal, hogy kiberbiztonsági gyakorlati képzéseket vezetnek be a KKV-k számára.
2.7.A kiberhigiénia és -tudatosság elősegítése
Mivel az incidensek mintegy 95 %-át állítólag „valamilyen – szándékos vagy nem szándékos
emberi hiba” teszi lehetővé,53 erőteljes az emberi tényező szerepe is. Ezért a kiberbiztonság
mindenki felelőssége. Ez azt jelenti, hogy a személyes, vállalati és közigazgatási
magatartásnak is meg kell változnia azt biztosítandó, hogy mindenki megértse a fenyegetést
és rendelkezzen eszközökkel és készségekkel a támadások gyors felismerésére és az azokkal
szembeni aktív védekezésre. Az embereknek kiberhigiéniai szokásokat kell kialakítaniuk, a
vállalkozásoknak és a szervezeteknek pedig megfelelő kockázat-alapú kiberbiztonsági
programokat kell alkalmazniuk, amelyeket rendszeresen frissíteni kell a változó kockázati
környezet követéséhez.
A kiberbiztonsági irányelv nemcsak azt írja elő kötelezettségként a tagállamok számára, hogy
az uniós szintű kibertámadásokkal kapcsolatos információs kicseréljék egymással, hanem azt
is, hogy fejlett nemzeti kiberbiztonsági stratégiákat, valamint a hálózatok és informatikai
rendszerek biztonságára vonatkozó kereteket rendszeresítsenek. A közigazgatásnak uniós és
nemzeti szinten is továbbra is vezető szerepet kell betöltenie ezen erőfeszítések
továbbvitelében.
A tagállamoknak először is maximalizálniuk kell a kiberbiztonsági eszközök elérhetőségét a
vállalkozások és magánszemélyek számára. Többet kell tenni különösen a kiberbűnözés
végfelhasználókra gyakorolt hatásának megelőzése és enyhítése érdekében. Erre van már
51
52
53
Global Information Security Workforce Study 2017. A globális hiány 1,8 millió fő.
https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/digital-skills-jobs-coalition.
IBM: „The Cybersecurity Intelligence Index” (Kiberbiztonsági felderítési index) 2014, hivatkozás:
Securitymagazine.com, 2014. június 19.
12
Select target paragraph3
Connect to a paragraph
Connect to an entity
Disable highlights
Add to table of contents