egységek vezetői, valamint a kiberbűnözésre szakosodott ügyészek hálózataival. A Bizottság 10,5 millió EUR összeggel támogatja a kiberbűnözés elleni küzdelmet, elsősorban Belső Biztonsági Alap – Rendőrségi Program keretében. A képzés fontos alkotóelem, és a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Képzési és Oktatási Csoport számos hasznos anyagot fejlesztett ki. Ezeket az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) támogatásával széles körben elérhetővé kell tenni a bűnüldözési szakemberek számára. 3.3.Az állami és a magánszféra együttműködése a kiberbűnözés ellen A hagyományos bűnüldözési mechanizmusok eredményességét a jórészt magántulajdonú infrastruktúrából és többféle országban működő számos szereplőből felépülő digitális világ jellemzői kihívások elé állítják. Ennek következtében a magánszektorral való együttműködés – az iparágra és a civil társadalomra kiterjedően – alapvető jelentőségű a hatóságok számára a bűnözés elleni eredményes küzdelemhez. Ezzel összefüggésben a pénzügyi ágazat ugyancsak kulcsszerepet kap, és az együttműködést fokozni kell. Például erősíteni kell a pénzügyi információs egységek75 kiberbűnözéssel kapcsolatos szerepét. Egyes tagállamok már tettek fontos lépéseket. Hollandiában a pénzügyi intézmények és a bűnüldöző hatóságok együtt dolgoznak az internetes csalás és a kiberbűnözés kezelésén az elektronikus bűnözéssel foglalkozó munkacsoport keretében. A kiberbűnözés elleni német kompetenciaközpont a tagjai számára operatív információcsere-csomópontot biztosít a német szövetségi rendőrséggel szoros együttműködésben, és a kiberbűnözés elleni védelem biztosítását célzó intézkedéseket dolgoz ki. 16 tagállam76 hozott létre a kiberbűnözés elleni kiválósági központokat a bűnüldöző hatóságok, tudományos körök és magánpartnerek együttműködésének megkönnyítésére, a bevált gyakorlatok kidolgozása és cseréje, képzés és kapacitásépítés céljából. A Bizottság célzott projektek révén támogatja a köz- és magánszféra közötti partnerségek és együttműködési mechanizmusok létrehozását, ilyen az Online csalással foglalkozó kiberközpontok és szakértők hálózata,77 amely imformációmegosztási modellt és normákat vezet be az elektronikus bűnözés kockázata és az online csalás elemzése és mérséklése érdekében. A kiberbűnözéssel összefüggésben a magánvállalkozásoknak módot kell arra kapniuk, hogy – a személyes adatokra kiterjedően, az adatvédelmi szabályok teljes körű betartása mellett – megosszák a konkrét esetekre vonatkozó információkat a bűnüldöző hatóságokkal. A 2018 májusában hatályba lépő uniós adatvédelmi reform egységes szabályrendszert ír elő, amely meghatározza a bűnüldöző hatóságok és a magánszervezetek működési feltételeit. Az Európai Bizottság az Európai Adatvédelmi Testülettel és az érintett érdekeltekkel együtt fog dolgozni e terület bevált gyakorlatainak azonosításán, és adott esetben útmutatást fog nyújtani. 75 76 77 A pénzügyi információs egységek nemzeti szervként fogadják és elemzik a gyanús ügyletekre vonatkozó jelentéseket, és a pénzmosás, az előcselekménynek tekintett kapcsolódó bűncselekmények és a terrorizmus finanszírozása szempontjából jelentőséggel bíró egyéb információkat; valamint terjesztik az elemzés eredményeit. Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Spanyolország és az Egyesült Királyság. Az EU-OF2CEN kezdeményezés célja az internetes csalással kapcsolatos információk módszeres, egész EUra kiterjedő megosztásának lehetővé tétele a bankok és a bűnüldöző szolgálatok között annak érdekében, hogy meg lehessen előzni a csalóknak és a futároknak (money mules) történő kifizetéseket, valamint az érintett elkövetőket azonosítani lehessen, valamint büntető eljárás alá lehessen vonni. A kezdeményezés uniós társfinanszírozásban részesül (Belső Biztonsági Alap-Rendőrségi Program). 18

Select target paragraph3

Connect to a paragraph
Connect to an entity
Disable highlights
Add to table of contents