3.4.A politikai válaszlépések erősítése A nemrégiben elfogadott, a rossz szándékú kibertevékenységekkel szembeni közös uniós diplomáciai intézkedések kerete78 („kiberdiplomáciai eszköztár”) fekteti le a közös kül- és biztonságpolitika keretébe tartozó intézkedéseket, ideértve azokat a korlátozó intézkedéseket, amelyek az EU politikai, biztonsági és gazdasági érdekeit sértő tevékenységekre adott reagálás erősítésére felhasználhatóak. A keretrendszer fontos lépést képez az uniós és tagállami szintű jelző- és reagálási kapacitások fejlesztésében. Fokozni fogja a rossz szándékú kibertevékenységek elkövetői felderítésének képességét, a potenciális agresszorok magatartásának befolyásolása céljából, egyidejűleg figyelembe véve az arányos reagálás biztosításának szükségességét. Az állami vagy nem állami szereplőknek tulajdonítás a minden forrást igénybe vevő hírszerzésre alapított, szuverén politikai döntés marad. A keret végrehajtását célzó munka jelenleg folyik a tagállamokkal, és a Tervezettel szorosan összehangolva zajlik, a nagyszabású kiberincidensekre való reagálás céljából79. Az INTCENnek kell egyesítenie, elemeznie és megosztania a keretbe tartozó intézkedések használatához szükséges helyzetismeretet,80 a tagállamokkal és az uniós intézményekkel szorosan együttműködésben végzett munkával. 3.5.Kiberbiztonsági támadáselhárítás kiépítése a tagállami védelmi kapacitások révén A tagállamok már fejlesztenek kibervédelmi kapacitásokat. Ezen túlmenően, figyelemmel a kibervédelem és a kiberbiztonság határának elmosódására és a kibereszközök és technológiák fettős felhasználású jellegére, illetőleg a tagállami megközelítések nagyfokú változatosságára, az EU megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy elősegítse a katonai és polgári erőfeszítések szinergiáját81. A fejlettebb kiberbiztonsági kapacitásokkal rendelkező és azok egyesítésére hajlandó tagállamok a főképviselő, a Bizottság és az Európai Védelmi Ügynökség támogatásával mérlegelhetnék a kiberbiztonság felvételét az „állandó strukturált együttműködés” (PESCO) keretébe. Ezt alátámaszthatná a fentiekben ismertetett munka, az Unió ipari kapacitásai és stratégiai autonómiája ösztönzése céljából. Az EU a kapacitásfejlesztés elősegítése, a képzési és oktatási, valamint a kettős felhasználású termékek szabványosítására vonatkozó erőfeszítések révén is előmozdíthatná a kölcsönös átjárhatóságot. A gyakran kibertámadásokat is magukban foglaló hibrid fenyegetésekre való reagáláshoz teljes mértékben hasznosítani kell a közös keretet, nevezetesen a hibrid fenyegetésekkel foglalkozó uniós információs és elemzőcsoport és a közelmúltban Helsinkiben létrehozott Hibrid Fenyegetések Elleni Küzdelem Európai Központja révén, amelynek küldetése a stratégiai párbeszéd szorgalmazása, kutatás és elemzés végzése. Az EU megújult hangsúlyt fog fektetni a 2014-es uniós kibervédelmi politikai keretre82 a kiberbiztonság és -védelem közös biztonság- és védelempolitikába (KBVP) való további integrálása eszközeként. Maguknak a KBVP-misszióknak és -műveleteknek a kibertámadásokkal szembeni ellenálló képessége alapvető fontosságú: olyan szabványosított eljárások és műszaki kapacitások kerülnek kifejlesztésre, amelyek egyaránt támogathatják a kiküldött polgári és katonai missziókat, illetve azok tervezési és végrehajtási szolgálatát és az 78 79 80 81 82 http://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2017/06/19-cyber-diplomacy-toolbox/. C(2017) 6100. JOIN(2016) 018 final. Az EU a kiberteret ugyanolyan műveleti területként fogja fel, mint a szárazföldet, a légteret és a tengert. A kibervédelmi erőfeszítéseknek részét képezik a világűrbe telepített eszközök és a kapcsolódó földi infrastruktúra is. www.consilium.europa.eu/en/workarea/downloadasset.aspx?id=40802190515. 19

Select target paragraph3

Connect to a paragraph
Connect to an entity
Disable highlights
Add to table of contents