3.4.A politikai válaszlépések erősítése
A nemrégiben elfogadott, a rossz szándékú kibertevékenységekkel szembeni közös uniós
diplomáciai intézkedések kerete78 („kiberdiplomáciai eszköztár”) fekteti le a közös kül- és
biztonságpolitika keretébe tartozó intézkedéseket, ideértve azokat a korlátozó intézkedéseket,
amelyek az EU politikai, biztonsági és gazdasági érdekeit sértő tevékenységekre adott
reagálás erősítésére felhasználhatóak. A keretrendszer fontos lépést képez az uniós és
tagállami szintű jelző- és reagálási kapacitások fejlesztésében. Fokozni fogja a rossz szándékú
kibertevékenységek elkövetői felderítésének képességét, a potenciális agresszorok
magatartásának befolyásolása céljából, egyidejűleg figyelembe véve az arányos reagálás
biztosításának szükségességét. Az állami vagy nem állami szereplőknek tulajdonítás a minden
forrást igénybe vevő hírszerzésre alapított, szuverén politikai döntés marad. A keret
végrehajtását célzó munka jelenleg folyik a tagállamokkal, és a Tervezettel szorosan
összehangolva zajlik, a nagyszabású kiberincidensekre való reagálás céljából79. Az INTCENnek kell egyesítenie, elemeznie és megosztania a keretbe tartozó intézkedések használatához
szükséges helyzetismeretet,80 a tagállamokkal és az uniós intézményekkel szorosan
együttműködésben végzett munkával.
3.5.Kiberbiztonsági támadáselhárítás kiépítése a tagállami védelmi kapacitások révén
A tagállamok már fejlesztenek kibervédelmi kapacitásokat. Ezen túlmenően, figyelemmel a
kibervédelem és a kiberbiztonság határának elmosódására és a kibereszközök és technológiák fettős felhasználású jellegére, illetőleg a tagállami megközelítések nagyfokú
változatosságára, az EU megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy elősegítse a katonai és polgári
erőfeszítések szinergiáját81.
A fejlettebb kiberbiztonsági kapacitásokkal rendelkező és azok egyesítésére hajlandó
tagállamok a főképviselő, a Bizottság és az Európai Védelmi Ügynökség támogatásával
mérlegelhetnék a kiberbiztonság felvételét az „állandó strukturált együttműködés” (PESCO)
keretébe. Ezt alátámaszthatná a fentiekben ismertetett munka, az Unió ipari kapacitásai és
stratégiai autonómiája ösztönzése céljából. Az EU a kapacitásfejlesztés elősegítése, a képzési
és oktatási, valamint a kettős felhasználású termékek szabványosítására vonatkozó
erőfeszítések révén is előmozdíthatná a kölcsönös átjárhatóságot.
A gyakran kibertámadásokat is magukban foglaló hibrid fenyegetésekre való reagáláshoz
teljes mértékben hasznosítani kell a közös keretet, nevezetesen a hibrid fenyegetésekkel
foglalkozó uniós információs és elemzőcsoport és a közelmúltban Helsinkiben létrehozott
Hibrid Fenyegetések Elleni Küzdelem Európai Központja révén, amelynek küldetése a
stratégiai párbeszéd szorgalmazása, kutatás és elemzés végzése.
Az EU megújult hangsúlyt fog fektetni a 2014-es uniós kibervédelmi politikai keretre82 a
kiberbiztonság és -védelem közös biztonság- és védelempolitikába (KBVP) való további
integrálása eszközeként. Maguknak a KBVP-misszióknak és -műveleteknek a
kibertámadásokkal szembeni ellenálló képessége alapvető fontosságú: olyan szabványosított
eljárások és műszaki kapacitások kerülnek kifejlesztésre, amelyek egyaránt támogathatják a
kiküldött polgári és katonai missziókat, illetve azok tervezési és végrehajtási szolgálatát és az
78
79
80
81
82
http://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2017/06/19-cyber-diplomacy-toolbox/.
C(2017) 6100.
JOIN(2016) 018 final.
Az EU a kiberteret ugyanolyan műveleti területként fogja fel, mint a szárazföldet, a légteret és a tengert. A
kibervédelmi erőfeszítéseknek részét képezik a világűrbe telepített eszközök és a kapcsolódó földi
infrastruktúra is.
www.consilium.europa.eu/en/workarea/downloadasset.aspx?id=40802190515.
19
Select target paragraph3
Connect to a paragraph
Connect to an entity
Disable highlights
Add to table of contents