Az Unió határozottan képviseli azt az álláspontot, hogy a nemzetközi jog – és különösen az ENSZ Alapokmánya – a kibertérben is érvényesül. A kötelező nemzetközi jogi normák kiegészítéseként az Unió elfogadja a felelős állami magatartás ENSZ kormányzati szakértői csoportja által megfogalmazott önkéntes, nem kötelező erejű normáit, szabályait és elveit84; szorgalmazza egyben a regionális bizalomépítő intézkedések kidolgozását és végrehajtását, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben és más régiókban egyaránt. Kétoldalú szinten a kiberpárbeszédek85 továbbfejlesztésre kerülnek és kiegészítik azokat a harmadik országokkal a kibertérbeli átvilágítás és állami felelősség elveinek megerősítését célzó együttműködést elősegítő erőfeszítések. Az Unió nemzetközi szerepvállalásaiban is prioritást fog adni a kibertér biztonsági problémáinak, biztosítva ugyanakkor, hogy a kiberbiztonság ne váljon a piacvédelem álcájává és az alapvető jogok és szabadságok korlátjává, a szólásszabadságot és az információkhoz való hozzáférés szabadságát. A kiberbiztonság átfogó megközelítése az emberi jogok tiszteletben tartását igényli, és az Unió továbbra is tartani fogja magát alapvető értékeihez világszerte, az Unió online szabadságra vonatkozó emberi jogi iránymutatásából kiindulva86. Az Unió ebben a vonatkozásban hangsúlyozza az internet irányításában valamennyi résztvevő részvételének fontosságát. A Bizottság is beterjesztett egy javaslatot87 az Unió exportszabályozásának modernizálására, ideértve az emberi jogok megsértésére alkalmas vagy az Unió saját biztonsága ellen visszaélésre alkalmat adó kritikus kibermegfigyelési technológiák behozatali ellenőrzésének bevezetését, valamint fel fogja gyorsítani a harmadik országokkal folytatott párbeszédet ezen a területen a globális konvergencia és felelős magatartás népszerűsítése érdekében. 4.2.Kiberbiztonsági kapacitásépítés A globális kiberstabilitás alapja valamennyi ország helyi és nemzeti képessége a kiberincidensek megelőzésére és az azokra való reagálásra, valamint a kiberbűncselekmények kinyomozására és büntető eljárás alá vonására. A harmadik országbeli nemzeti ellenálló képesség kiépítését célzó erőfeszítések támogatása globálisan fogja emelni a kiberbiztonsági szintet, ami az Unióra is kedvező következményekkel jár. A gyorsan fejlődő kiberfenyegetések elleni fellépés képzési, szakpolitika- és jogszabály-fejlesztési erőfeszítések szükségességére utal, illetve a világ összes országában hatékonyan működő számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportokat és kiberbűnözési egységeket igényel. Az Unió 2013 óta tölt be vezető szerepet a nemzetközi kiberkapacitás-építésben és ezen erőfeszítéseket módszeresen összeköti fejlesztési együttműködési tevékenységével. Az Unió továbbra is a jogokon alapuló kapacitásépítési modellt fogja előmozdítani, a digitálisan a fejlődésért (Digital4Development) megközelítésnek megfelelően88. A kapacitásépítés prioritásait az Unió szomszédsága és fejlődő harmadik országok fogják jelenteni, amelyek az internetkapcsolat gyors terjedését és a fenyegetések gyors kialakulását tapasztalják. Az Unió erőfeszítései az uniós fejlesztési programot a fenntartható fejlődésre vonatkozó 2030-as menetrendre és az átfogó intézményi kapacitásépítési intézkedésekre figyelemmel egészítik ki. 84 85 86 87 88 A/68/98 és A/70/174. Az Unió 2017 szeptemberében kiberpárbeszédet folytatott az USA-val, Kínával, Japánnal, a Koreai Köztársasággal és Indiával. Az Unió emberi jogi iránymutatása az online és offline véleménynyilvánítás szabadságáról. SWD(2016) 616. SWD(2017) 157. 21

Select target paragraph3

Connect to a paragraph
Connect to an entity
Disable highlights
Add to table of contents