Kibertámadás esetén a gyors és hatékony reagálás enyhítheti a hatásokat. Egyben azt is képes igazolni, hogy a hatóságok nem tehetetlenek a kibertámadásokkal szemben, és hozzájárulhat a bizalomépítéshez is. Az uniós intézmények saját válaszát illetően a kiberszempontokat először is be kell illeszteni a meglevő uniós válságkezelési mechanizmusokba: a Tanács elnöksége által összehangolt37, integrált uniós politikai válságreagálás, és az EU általános riasztási rendszerei38. Egy különösen súlyos kiberincidensre vagy támadásra adandó válasznak elegendő alapul kell szolgálnia ahhoz, hogy egy tagállam az EU szolidaritási klauzulájára hivatkozzon39. A gyors és hatékony reagálás függ még az összes kulcsfontosságú nemzeti és uniós szintű szereplő közötti zökkenőmentes információcserétől is, amely viszont megköveteli mindezek szerepkörének és felelősségének pontosítását. A Bizottság egy „Tervezetről” egyeztetett intézményekkel és a tagállamokkal azzal a céllal, hogy hathatós folyamatot biztosítson a nagyszabású kiberincidensekre uniós és tagállami szinten adandó operatív reagáláshoz. A csomag részét képező ajánlásban bemutatott Tervezet40 ismerteti, hogy a kiberbiztonságot miként illesztik be a meglévő uniós szintű válságkezelési mechanizmusokba, és meghatározza a tagállamok egymás közötti, valamint a tagállamok és az illetékes uniós intézmények, szervezeti egységek, ügynökségek és testületek41 együttműködésének céljait és módszereit a nagyszabású kiberbiztonsági eseményekre és válsághelyzetekre való reagálás terén. Az ajánlás felkéri a tagállamokat és az uniós intézményeket arra is, hogy hozzanak létre egy uniós kiberbiztonsági válságreagálási keretet a Tervezet működőképességének megteremtéséhez. A Tervezetet rendszeresen tesztelni fogják kiber- és egyéb válságkezelési gyakorlatokkal,42 és szükség szerint frissítésre kerül. Mivel a kiberbiztonsági incidensek jelentős hatással lehetnek a gazdaság működésére és az emberek mindennapi életére, az egyik lehetőség az lenne, hogy megvizsgálják egy Kiberbiztonsági Vészhelyzet-elhárítási Alap létrehozását, a más uniós szakpolitikai területeken meglevő ilyen válságmechanizmusok példája nyomán. Ez lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy uniós szinten kérjenek segítséget egy jelentős incidens alatt vagy után, feltéve, hogy az adott tagállam prudens kiberbiztonsági rendszert alakított ki az incidenst megelőzően, ideértve a kiberbiztonsági irányelv teljes körű végrehajtását és a nemzeti szintű, fejlett kockázatkezelési és felügyeleti kereteket. Az uniós szintű válságkezelési mechanizmusokat kiegészítő említett Alap gyors reagálásra lenne képes a szolidaritás érdekében, és olyan konkrét vészhelyzeti válaszlépéseket tudna finanszírozni, mint például a sérült berendezések cseréje vagy mérséklő, illetve válaszeszközök bevetése, az uniós polgári védelmi mechanizmusokban szerzett nemzeti tapasztalatokra építve. 2.5.Kiberbiztonsági kompetenciahálózat és az Európai Kiberbiztonsági Kutatási és Kompetenciaközpont A kiberbiztonság technológiai eszközei stratégiai eszközök, emellett a jövő alapvető növekedési technológiáit is jelentik. Az EU stratégiai érdeke annak biztosítása, hogy az EU 37 38 39 40 41 42 Ez a legmagasabb politikai szinten teszi lehetővé a jelentős, ágazatokon átívelő válságokra való reagálás összehangolását. Lehetővé teszik a belső információcserét és összehangolást a kialakuló, több ágazatot érintő válságok vagy az uniós szintű fellépést igénylő, előre látható vagy közvetlen fenyegetések esetén. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 222. cikke alapján. C(2017) 6100. Beleértve a következőket: Europol, ENISA, az európai intézmények, szervek és hivatalok számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportja (CERT-EU) és az EU Helyzetelemző Központja (INTCEN). Többek között az ENISA által végrehajtottak: https://www.enisa.europa.eu/topics/cyber-exercises/cybereurope-programme. 9

Select target paragraph3

Connect to a paragraph
Connect to an entity
Disable highlights
Add to table of contents