10. szám
HONVÉDELMI KÖZLÖNY
3.2. Nemzeti követelmények
1) A Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról
szóló 1035/2012. (II. 21.) Korm. határozattal kiadott Nemzeti Biztonsági Stratégia megállapítja, hogy az állam és
a társadalom mûködése mind meghatározóbb módon az infokommunikációs technológiára épül. Fokozott veszélyt
jelent, hogy a tudományos és technológiai fejlõdés szinte
mindenki számára elérhetõvé vált eredményeit egyes államok, vagy nem-állami – akár terrorista – csoportok arra
használhatják, hogy megzavarják az információs és kommunikációs rendszerek, kormányzati (gerinc)hálózatok
rendeltetésszerû mûködését. Emiatt a kibertérben növekvõ
mértékben jelentkezõ nemzetbiztonsági, honvédelmi,
bûnüldözési és katasztrófavédelmi vonatkozású kockázatok és fenyegetések kezelésére, a megfelelõ szintû kiberbiztonság garantálására, a kibervédelem feladatainak ellátására és a nemzeti kritikus infrastruktúra mûködésének
biztosítására Magyarországnak is készen kell állnia.
A nemzeti szintû védelem az MH számára is iránymutatóan kettõs feladatot jelent:
a) a tényleges vagy potenciális fenyegetések és kockázatok rendszeres felmérése és priorizálása, a kormányzati
koordináció erõsítése, a társadalmi tudatosság fokozása,
valamint a nemzetközi együttmûködési lehetõségek kiaknázása;
b) a nemzeti kritikus információs infrastruktúra védelmének erõsítése mellett a szövetségesekkel és EU-partnerekkel együtt az információs rendszerek biztonságának
erõsítése, a megfelelõ szintû kibervédelem kialakításában
való részvétel.
2) A Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiájáról szóló 1139/2013. (III. 21.) Korm. határozattal kiadott
Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégia (a továbbiakban: Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégia) egyik célja a globális kibertér részét képezõ nemzeti kibertérben a nemzeti érdekek
védelme. A globális kibertérben a védelmet az azonos értékrendet valló szövetségesekkel, a lehetõ legszélesebb
körû kormányzati és nem kormányzati szereplõk közötti
együttmûködésben kell megvalósítani. A Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiában az MH-ra is értelmezhetõ, megvalósítandó célként szerepel a hatékony megelõzési, észlelési, reagálási, válaszadási és helyreállítási képességek kialakítása a kiberfenyegetések és véletlen információszivárgás ellen. Cél továbbá a nemzeti adatvagyon szükséges
mértékû védelmének kialakítása és fenntartása, a létfontosságú rendszerek üzembiztonságához szükséges különleges jogrendben is alkalmazható helyreállítási képességek rendelkezésre állása. A termékek, szolgáltatások színvonalát a nemzetközi bevált gyakorlat szintjére kell emelni, beleértve a biztonsági tanúsítási szabványoknak való
megfelelés követelményét. Az oktatás és képzés, a kutatás
és fejlesztés színvonalának meg kell felelnie a nemzetközi
bevált gyakorlatnak. A Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiában megtörtént az MH-t is érintõ területek azonosítása,
mint kormányzati koordináció, együttmûködés, szakosí-
1127
tott intézmények, szabályozás, nemzetközi együttmûködések, tudatosság és oktatás és kutatás fejlesztés.
3) A Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiájának elfogadásáról szóló 1656/2012. (XII. 20.) Korm. határozattal kiadott Nemzeti Katonai Stratégia (a továbbiakban:
Nemzeti Katonai Stratégia) új kihívásként és potenciális
veszélyforrásként azonosítja a globális közjavak területén
a kibertér hozzáférhetõségét és használatát, negatív hatásként értékeli az egyes állami és nem állami szereplõk által
alkalmazott modern infokommunikációs eszközök általi
biztonsági kockázatot. A Nemzeti Katonai Stratégia megállapítja, hogy az aszimmetrikus kihívások miatt bõvült
a háború és a támadás fogalmainak jelentése. „A károkozás mértékétõl függõen egy nem fegyveres támadás – megítélését tekintve – akár egy fegyveres támadással is egyenértékû lehet. Ilyen fenyegetést jelent elsõsorban a kiber
hadviselés, amely anyagi kár okozásában és a közrend
megzavarásában potenciálját tekintve egyre kevésbé marad el a hagyományos fegyverektõl.” A Nemzeti Katonai
Stratégia fogalmi kérdések tisztázását és kibervédelmi képesség megteremtését is meghatározza, a következõk szerint: „erõsíteni kell a Magyar Honvédség kibervédelmét,
amihez koncepcionálisan megalapozott rendszabályok kidolgozása, modern eszközök beszerzése, valamint az állomány megfelelõ felkészítése és kiképzése szükséges”.
4) A Magyar Honvédség Kibermûveleti Koncepciójának szemlélete szerint a kibertér azonos jelentõségre tett
szert, mint a hagyományos földrajzilag meghatározott
hadszínterek (szárazföld, légtér, tengerek, világûr). A kiber-hadszíntéren különbözõ típusú – például hírszerzõ,
felderítõ, aktív vagy támadó jellegû – mûveletek folyhatnak. Emiatt a magas szintû kiberbiztonság szavatolására,
a katonai kritikus információs infrastruktúrák védelmére,
rendeltetésszerû használatuk biztosítására a szakmai felügyeleti szerveknek, az üzemeltetõ és a biztonságért felelõs állománynak, valamint a felhasználóknak egyaránt készen kell állnia.
4. Az információs fenyegetések és jellemzõik
4.1. Információs fenyegetések
1) A napi életben tapasztalható események jelzik a kiberbiztonsági szempontok felértékelõdését. Az információs
fenyegetések súlyosságát, összetettségét mutatják az észt
és a grúz informatikai rendszereket ért támadások. Az iráni
nukleáris létesítményeket ért célzott vírustámadás már
számítógépes (kiber) háborúként is értelmezhetõ.
2) A fenyegetett célok változnak, egyre szélesebb körû
szolgáltatások veszélyeztethetõk. A támadó célja infokommunikációs eszközök alkalmazásával a vezetési és
irányítási rendszerek feletti irányítás megszerzése, a támadott fél erõinek lekötése, reagáló képességének felmérése,
a nemzeti kritikus infrastruktúrák, a nemzeti adatvagyon
veszélyeztetése vagy a katonai mûveletek, katonai erõ hatékony alkalmazásának blokkolása, befolyásolása. A tech-
Select target paragraph3
Connect to a paragraph
Connect to an entity
Disable highlights
Add to table of contents