10. szám HONVÉDELMI KÖZLÖNY 3.2. Nemzeti követelmények 1) A Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról szóló 1035/2012. (II. 21.) Korm. határozattal kiadott Nemzeti Biztonsági Stratégia megállapítja, hogy az állam és a társadalom mûködése mind meghatározóbb módon az infokommunikációs technológiára épül. Fokozott veszélyt jelent, hogy a tudományos és technológiai fejlõdés szinte mindenki számára elérhetõvé vált eredményeit egyes államok, vagy nem-állami – akár terrorista – csoportok arra használhatják, hogy megzavarják az információs és kommunikációs rendszerek, kormányzati (gerinc)hálózatok rendeltetésszerû mûködését. Emiatt a kibertérben növekvõ mértékben jelentkezõ nemzetbiztonsági, honvédelmi, bûnüldözési és katasztrófavédelmi vonatkozású kockázatok és fenyegetések kezelésére, a megfelelõ szintû kiberbiztonság garantálására, a kibervédelem feladatainak ellátására és a nemzeti kritikus infrastruktúra mûködésének biztosítására Magyarországnak is készen kell állnia. A nemzeti szintû védelem az MH számára is iránymutatóan kettõs feladatot jelent: a) a tényleges vagy potenciális fenyegetések és kockázatok rendszeres felmérése és priorizálása, a kormányzati koordináció erõsítése, a társadalmi tudatosság fokozása, valamint a nemzetközi együttmûködési lehetõségek kiaknázása; b) a nemzeti kritikus információs infrastruktúra védelmének erõsítése mellett a szövetségesekkel és EU-partnerekkel együtt az információs rendszerek biztonságának erõsítése, a megfelelõ szintû kibervédelem kialakításában való részvétel. 2) A Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiájáról szóló 1139/2013. (III. 21.) Korm. határozattal kiadott Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégia (a továbbiakban: Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégia) egyik célja a globális kibertér részét képezõ nemzeti kibertérben a nemzeti érdekek védelme. A globális kibertérben a védelmet az azonos értékrendet valló szövetségesekkel, a lehetõ legszélesebb körû kormányzati és nem kormányzati szereplõk közötti együttmûködésben kell megvalósítani. A Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiában az MH-ra is értelmezhetõ, megvalósítandó célként szerepel a hatékony megelõzési, észlelési, reagálási, válaszadási és helyreállítási képességek kialakítása a kiberfenyegetések és véletlen információszivárgás ellen. Cél továbbá a nemzeti adatvagyon szükséges mértékû védelmének kialakítása és fenntartása, a létfontosságú rendszerek üzembiztonságához szükséges különleges jogrendben is alkalmazható helyreállítási képességek rendelkezésre állása. A termékek, szolgáltatások színvonalát a nemzetközi bevált gyakorlat szintjére kell emelni, beleértve a biztonsági tanúsítási szabványoknak való megfelelés követelményét. Az oktatás és képzés, a kutatás és fejlesztés színvonalának meg kell felelnie a nemzetközi bevált gyakorlatnak. A Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiában megtörtént az MH-t is érintõ területek azonosítása, mint kormányzati koordináció, együttmûködés, szakosí- 1127 tott intézmények, szabályozás, nemzetközi együttmûködések, tudatosság és oktatás és kutatás fejlesztés. 3) A Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiájának elfogadásáról szóló 1656/2012. (XII. 20.) Korm. határozattal kiadott Nemzeti Katonai Stratégia (a továbbiakban: Nemzeti Katonai Stratégia) új kihívásként és potenciális veszélyforrásként azonosítja a globális közjavak területén a kibertér hozzáférhetõségét és használatát, negatív hatásként értékeli az egyes állami és nem állami szereplõk által alkalmazott modern infokommunikációs eszközök általi biztonsági kockázatot. A Nemzeti Katonai Stratégia megállapítja, hogy az aszimmetrikus kihívások miatt bõvült a háború és a támadás fogalmainak jelentése. „A károkozás mértékétõl függõen egy nem fegyveres támadás – megítélését tekintve – akár egy fegyveres támadással is egyenértékû lehet. Ilyen fenyegetést jelent elsõsorban a kiber hadviselés, amely anyagi kár okozásában és a közrend megzavarásában potenciálját tekintve egyre kevésbé marad el a hagyományos fegyverektõl.” A Nemzeti Katonai Stratégia fogalmi kérdések tisztázását és kibervédelmi képesség megteremtését is meghatározza, a következõk szerint: „erõsíteni kell a Magyar Honvédség kibervédelmét, amihez koncepcionálisan megalapozott rendszabályok kidolgozása, modern eszközök beszerzése, valamint az állomány megfelelõ felkészítése és kiképzése szükséges”. 4) A Magyar Honvédség Kibermûveleti Koncepciójának szemlélete szerint a kibertér azonos jelentõségre tett szert, mint a hagyományos földrajzilag meghatározott hadszínterek (szárazföld, légtér, tengerek, világûr). A kiber-hadszíntéren különbözõ típusú – például hírszerzõ, felderítõ, aktív vagy támadó jellegû – mûveletek folyhatnak. Emiatt a magas szintû kiberbiztonság szavatolására, a katonai kritikus információs infrastruktúrák védelmére, rendeltetésszerû használatuk biztosítására a szakmai felügyeleti szerveknek, az üzemeltetõ és a biztonságért felelõs állománynak, valamint a felhasználóknak egyaránt készen kell állnia. 4. Az információs fenyegetések és jellemzõik 4.1. Információs fenyegetések 1) A napi életben tapasztalható események jelzik a kiberbiztonsági szempontok felértékelõdését. Az információs fenyegetések súlyosságát, összetettségét mutatják az észt és a grúz informatikai rendszereket ért támadások. Az iráni nukleáris létesítményeket ért célzott vírustámadás már számítógépes (kiber) háborúként is értelmezhetõ. 2) A fenyegetett célok változnak, egyre szélesebb körû szolgáltatások veszélyeztethetõk. A támadó célja infokommunikációs eszközök alkalmazásával a vezetési és irányítási rendszerek feletti irányítás megszerzése, a támadott fél erõinek lekötése, reagáló képességének felmérése, a nemzeti kritikus infrastruktúrák, a nemzeti adatvagyon veszélyeztetése vagy a katonai mûveletek, katonai erõ hatékony alkalmazásának blokkolása, befolyásolása. A tech-

Select target paragraph3

Connect to a paragraph
Connect to an entity
Disable highlights
Add to table of contents