1128 HONVÉDELMI KÖZLÖNY nikai vagy katonai jellegû kérdések mellett a hatalmi szempontok – mint befolyásolás, megszerzés vagy megtartás – érvényesülése egyre erõteljesebben jelentkezik. A támadás forrása lehet hacker tevékenység, szervezett bûnözés, ideológiai vagy politikai szélsõség, kormányzati támogatással rendelkezõ agresszió. 3) A rendszerhibák, sebezhetõségek, valamint egyéb incidensek, és a függõségek kölcsönhatásaiból és együtthatásaiból a kritikus információs infrastruktúráknál kialakulhatnak nehezen felderíthetõ és elhárítható káresemények. 4) A sebezhetõség kihasználása az engedély nélküli hozzáférés, a hagyományos kémkedés típusú fenyegetések, és a gazdasági, politikai elõnyszerzést célzó kémkedés mellett, a szolgáltatás túlterhelés és a szolgáltatás elérhetetlenné tétele is jelentõs mértékben jelen van. A támadások megvalósítása is megváltozott. Sokszor a sérülékenység kihasználása és a támadás végrehajtása között eltelt hosszú idõ a támadó rejtve maradását eredményezheti, illetve a sérülékenység felfedezése és kihasználása közötti idõ nem ad lehetõséget a sérülékenységek kiküszöbölésére. A kereskedelmi forgalomból nem ellenõrzött gyártótól beszerzett eszközök, megoldások jelentõs kockázatokat jelenthetnek a honvédelmi célú kritikus információs infrastruktúrákra. 5) Az információs fenyegetések történhetnek: a) külsõ hálózati csatlakozáson keresztül, vagy hálózaton belülrõl. Mindkét esetben figyelembe kell venni a vezeték nélküli adatátviteli eseteket; b) adathordozón, vagy humán tényezõkön keresztül, melyeknél a komoly támadások elõkészítéséhez, a nagy károkozás eléréséhez már az adott hálózat ismerete is szükséges. 6) Az információs fenyegetések negatív hatásait felerõsíti a felgyorsult tempójú technikai fejlõdés, a támadás céljára is alkalmazható, elérhetõ áron beszerezhetõ modern technika, az egyre könnyebben megszerezhetõ szakismeret és automatizált szoftver eszközök, valamint a rövid fejlesztési ciklusidõkbõl és a teljes rendszerre vonatkozó tesztelési mûveletek elhagyásából eredõ hiányosságok. Ennek következtében az ismeretek naprakészen tartása egyre nagyobb kihívást jelent, miközben a védelemre fordítható kiadások jelentõsen csökkennek. 4.2. Kibertámadás esetén bekövetkezõ, lehetséges negatív hatások 1) A széles skálán jellemezhetõ kibertámadások – a honvédelmi célú kritikus információs infrastruktúrák, ezen belül a katonai kritikus információs infrastruktúrák esetében – az adatkezelõ szolgáltatások részleges, vagy teljes kiesését, adatvagyon vesztését, illetõleg adatvagyon-integritás sérülését okozhatják. Ebbõl következõen a kibertámadás a vezetési és irányítási képesség elvesztését, a közigazgatási feladatok ellátásának akadályozását vagy teljes ellehetetlenítését eredményezheti. 2) A fenyegetésekbõl adódó kockázatok eredményeképpen az MH Kormányzati Célú Elkülönült Hírközlõ Há- 10. szám lózat rendelkezésre állásának és szolgáltatásainak csökkenése vagy megszûnése, transzport hálózati végpontok leszakadása következhet be. 4.3. Következtetések 1) Az internet alapú fenyegetések az alkalmazott architektúra miatt az MH Kormányzati Célú Elkülönült Hírközlõ Hálózatnál és célrendszereinél nem közvetlenül, hanem áttételesen jelentkeznek, míg az egyéb rendszereknél közvetlen hatásokkal is számolni kell. A kiberfenyegetések összetettsége miatt a hálózati fenyegetések mellett az adatszivárgás és a hálózati „belsõ” oldal egyéb sebezhetõségeit is vizsgálni kell, mint: a) szolgáltatások, rendszererõforrások illetéktelen igénybevétele, illetéktelen hozzáférés; b) eszközrongálás, eszközlopás, nem engedélyezett eszközök használata; c) adatok illetéktelen módosítása, törlése, illetéktelen hozzáférés; d) nem szándékolt információs károkozás. 2) Az állandó telepítésû rendszerek mellett vizsgálni kell a tábori katonai elektronikus adatkezelõ rendszerek védelmét is a tábori rendszerek eltérõ sebezhetõségi pontjai, valamint a hatások központi szolgáltatásokra történõ átterjedésének veszélye miatt. 3) Az elõzõ fejezetben átfogóan összegzett negatív hatások kiküszöbölése vagy ellensúlyozása érdekében történõ hatékony és több negatív hatás együttes fellépése esetén is megbízható kibervédelmi reagáló képesség kialakítását az egymásra épülés logikája szerint lépcsõzetesen, a rendelkezésre álló erõforrások figyelembevételével kell megvalósítani. 5. A honvédelmi célú kibervédelmet igénylõ szolgáltatások 1) A honvédelmi feladatok ellátásához a következõ kritikus információs infrastruktúra elemeket kell megkülönböztetni: a) EU vagy NATO tulajdonú EU vagy NATO adatot kezelõ rendszer; b) nemzeti tulajdonú EU vagy NATO adatot kezelõ rendszer; c) kormányzati rendszer; d) honvédelmi ágazati állandó (stacioner) rendszer (MH Kormányzati Célú Elkülönült Hírközlõ Hálózat és hozzá csatlakozó vagy önállóan üzemelõ helyi hálózat) vagy honvédelmi ágazati tábori rendszer; e) honvédelmi szervezettel együttmûködõ szervezet rendszere; f) nyilvános hálózat. 2) A szükséges védelmi szint meghatározásakor, illetve a védelmi rendszabályok kialakításáért, fenntartásáért és fejlesztéséért való felelõsség azonosításakor figyelembe kell venni az alábbi függõségeket:

Select target paragraph3

Connect to a paragraph
Connect to an entity
Disable highlights
Add to table of contents