Az irányelv 8. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy amennyiben valamely tagállam
centralizált megközelítést alkalmaz, azaz csak egy illetékes hatóságot jelöl ki, ez a hatóság
fogja egyúttal az egyedüli kapcsolattartó pont szerepét is betölteni. Ha egy tagállam
decentralizált megközelítést választ, akkor a különböző illetékes hatóságok közül
kiválaszthatja az egyiket, hogy az járjon el egyedüli kapcsolattartó pontként. A választott
intézményi modelltől függetlenül, amennyiben az illetékes hatóság, a CSIRT és az egyedüli
kapcsolattartó különálló szervezetek, a tagállamok kötelesek az irányelvben meghatározott
kötelezettségek teljesítése érdekében biztosítani közöttük a hatékony együttműködést21.
Az egyedüli kapcsolattartó pontnak legkésőbb 2018. augusztus 9-ig, majd azt követően évente
összefoglaló jelentést kell benyújtania az együttműködési csoporthoz a beérkezett
bejelentésekről, amelynek tartalmaznia kell a bejelentések számát, a biztonsági események
jellegét, valamint a hatóságok által hozott intézkedéseket, mint például más érintett
tagállamok tájékoztatása az eseményről vagy megfelelő információk biztosítása a bejelentő
vállalat számára az esemény kezeléséhez22. Az illetékes hatóság vagy a CSIRT kérésére az
egyedüli kapcsolattartó pontnak továbbítania kell az alapvető szolgáltatásokat nyújtó
szereplők bejelentéseit az események által érintett többi tagállam egyedüli kapcsolattartó
pontjainak23.
A tagállamoknak az átültetés határidejéig tájékoztatniuk kell a Bizottságot az egyedüli
kapcsolattartó pont kijelöléséről és feladatairól. Az egyedüli kapcsolattartó pont kijelölését a
nemzeti illetékes hatóságokéval megegyező módon közzé kell tenni. A Bizottság közzéteszi a
kijelölt egyedüli kapcsolattartó pontok jegyzékét.
3.7. Szankciók
A 21. cikk lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy döntsenek az alkalmazandó szankciók
típusáról és jellegéről, azonban azoknak mindenképpen hatékonynak, arányosnak és
visszatartó erejűnek kell lenniük. Más szóval a tagállamok elvileg szabadon dönthetnek a
nemzeti jogszabályaikban megállapított szankciók maximális összegéről, de az összeget vagy
százalékot úgy kell meghatározni, hogy a nemzeti hatóságok minden konkrét esetben
hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat tudjanak kiszabni, figyelembe véve a
különböző tényezőket, mint például a jogsértés súlyosságát vagy gyakoriságát.
4. A biztonsági intézkedésekre és a biztonsági események bejelentésére vonatkozó
kötelezettségek hatálya alá tartozó jogalanyok
Az irányelv 4. cikkének (4) bekezdésében és 4. cikkének (5) bekezdésében alapvető
szolgáltatásokat nyújtó szereplőkként és digitális szolgáltatókként említett, a társadalom és a
gazdaság szempontjából fontos szerepet betöltő jogalanyok kötelesek megfelelő biztonsági
intézkedéseket tenni, és a súlyos biztonsági eseményeket az illetékes nemzeti hatóságoknak
bejelenteni. Ennek az az oka, hogy a biztonsági események e szolgáltatásokra gyakorolt
21
Lásd a 10. cikk (1) bekezdését.
Ugyanott.
23
Lásd a 14. cikk (5) bekezdését.
22
21
Select target paragraph3
Connect to a paragraph
Connect to an entity
Disable highlights
Add to table of contents