Az irányelv 8. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy amennyiben valamely tagállam centralizált megközelítést alkalmaz, azaz csak egy illetékes hatóságot jelöl ki, ez a hatóság fogja egyúttal az egyedüli kapcsolattartó pont szerepét is betölteni. Ha egy tagállam decentralizált megközelítést választ, akkor a különböző illetékes hatóságok közül kiválaszthatja az egyiket, hogy az járjon el egyedüli kapcsolattartó pontként. A választott intézményi modelltől függetlenül, amennyiben az illetékes hatóság, a CSIRT és az egyedüli kapcsolattartó különálló szervezetek, a tagállamok kötelesek az irányelvben meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében biztosítani közöttük a hatékony együttműködést21. Az egyedüli kapcsolattartó pontnak legkésőbb 2018. augusztus 9-ig, majd azt követően évente összefoglaló jelentést kell benyújtania az együttműködési csoporthoz a beérkezett bejelentésekről, amelynek tartalmaznia kell a bejelentések számát, a biztonsági események jellegét, valamint a hatóságok által hozott intézkedéseket, mint például más érintett tagállamok tájékoztatása az eseményről vagy megfelelő információk biztosítása a bejelentő vállalat számára az esemény kezeléséhez22. Az illetékes hatóság vagy a CSIRT kérésére az egyedüli kapcsolattartó pontnak továbbítania kell az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők bejelentéseit az események által érintett többi tagállam egyedüli kapcsolattartó pontjainak23. A tagállamoknak az átültetés határidejéig tájékoztatniuk kell a Bizottságot az egyedüli kapcsolattartó pont kijelöléséről és feladatairól. Az egyedüli kapcsolattartó pont kijelölését a nemzeti illetékes hatóságokéval megegyező módon közzé kell tenni. A Bizottság közzéteszi a kijelölt egyedüli kapcsolattartó pontok jegyzékét. 3.7. Szankciók A 21. cikk lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy döntsenek az alkalmazandó szankciók típusáról és jellegéről, azonban azoknak mindenképpen hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Más szóval a tagállamok elvileg szabadon dönthetnek a nemzeti jogszabályaikban megállapított szankciók maximális összegéről, de az összeget vagy százalékot úgy kell meghatározni, hogy a nemzeti hatóságok minden konkrét esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat tudjanak kiszabni, figyelembe véve a különböző tényezőket, mint például a jogsértés súlyosságát vagy gyakoriságát. 4. A biztonsági intézkedésekre és a biztonsági események bejelentésére vonatkozó kötelezettségek hatálya alá tartozó jogalanyok Az irányelv 4. cikkének (4) bekezdésében és 4. cikkének (5) bekezdésében alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplőkként és digitális szolgáltatókként említett, a társadalom és a gazdaság szempontjából fontos szerepet betöltő jogalanyok kötelesek megfelelő biztonsági intézkedéseket tenni, és a súlyos biztonsági eseményeket az illetékes nemzeti hatóságoknak bejelenteni. Ennek az az oka, hogy a biztonsági események e szolgáltatásokra gyakorolt 21 Lásd a 10. cikk (1) bekezdését. Ugyanott. 23 Lásd a 14. cikk (5) bekezdését. 22 21

Select target paragraph3

Connect to a paragraph
Connect to an entity
Disable highlights
Add to table of contents