1) Internetes exchange pont (IXP)
Az internetes exchange pont fogalmát a 4. cikk (13) bekezdése határozza meg, és a (18)
preambulumbekezdés pontosítja tovább, és olyan hálózati létesítményt jelent, amely
elsősorban az internetes forgalomcsere megkönnyítése érdekében lehetővé teszi kettőnél több,
egymástól független, autonóm rendszer összekapcsolását. Az internetes exchange pont egy
olyan fizikai helyszínként is meghatározható, ahol több hálózat egy kapcsoló révén meg tudja
osztani egymással az internetes forgalmat. Az IXP elsődleges célja, hogy a megosztáson
keresztül lehetővé tegye a hálózatok közvetlen, nem pedig egy vagy több harmadik fél
hálózatán keresztüli összekapcsolását. Az IXP biztosítója általában nem felelős az internetes
forgalom irányításáért. A forgalom irányítását a hálózati szolgáltatók végzik. A közvetlen
összekapcsolásnak számos előnye van, de a legfontosabbak a költségekkel, a várakozási
idővel és a sávszélességgel kapcsolatosak. Az exchange ponton áthaladó forgalmat általában
egyik fél sem számlázza ki, míg a hálózatban következő internetszolgáltató felé irányuló
forgalmat kiszámlázzák. A közvetlen összekapcsolással – amely gyakran ugyanabban a
városban található, mint a két hálózat – elkerülhető, hogy az adatoknak nagy távolságot
kelljen megtenniük ahhoz, hogy egyik hálózatból egy másikba jussanak, és ily módon
csökken a várakozási idő.
Meg kell jegyezni, hogy az IXP meghatározása nem terjed ki az olyan fizikai pontokra,
amelyeknél csak két fizikai hálózat (azaz a hálózati szolgáltatók, mint például a BASE és a
Proximus) kapcsolódik egymáshoz. Ezért az irányelv átültetése során a tagállamoknak
különbséget kell tenniük az olyan szereplők között, amelyek több hálózatüzemeltető között
segítik elő az összesített internetes forgalom cseréjét, és azok között, amelyek egyetlen
hálózatüzemeltetőnek minősülnek, és összekapcsolásra vonatkozó megállapodás alapján
fizikailag kapcsolják össze hálózatukat. Ez utóbbi esetben a hálózati szolgáltatók nem
tartoznak a 4. cikk (13) bekezdésének meghatározása alá. Ezt a kérdést a (18)
preambulumbekezdés tisztázza, amely kimondja, hogy az IXP-k nem biztosítanak hálózati
hozzáférést, és nem működnek tranzitszolgáltatóként vagy adattovábbítóként sem. A
szolgáltatók utolsó kategóriájába az olyan nyilvános hírközlő hálózatokat és/vagy
szolgáltatásokat biztosító vállalkozások tartoznak, amelyekre a 2002/21/EK irányelv 13a. és
13b. cikkében foglalt biztonsági és bejelentési követelmények alkalmazandók, és amelyek
ezért nem tartoznak a kiberbiztonsági irányelv hatálya alá26.
2) Doménnévrendszer
A doménnévrendszer (DNS) a 4. cikk 14. pontja szerint „olyan hierarchikusan felépülő
elnevezési rendszer, amely a hálózatban doménnév lekérdezéseket szolgál ki”. A DNS
tulajdonképpen leírható úgy is, mint számítógépek, szolgáltatások vagy az internethez
kapcsolódó bármely más forrás hierarchikusan felépülő elnevezési rendszere, amely lehetővé
teszi a doménnnevek IP (internetprotokoll) -címekre történő kódolását. A rendszer fő feladata
az, hogy a kijelölt doménneveket IP-címekre fordítsa. Ebből a célból a DNS adatbázist
26
A kiberbiztonsági irányelv és a 2002/21/EK irányelv közötti kapcsolatról további részletek az 5.2. pontban
olvashatók.
23
Select target paragraph3
Connect to a paragraph
Connect to an entity
Disable highlights
Add to table of contents