1) Internetes exchange pont (IXP) Az internetes exchange pont fogalmát a 4. cikk (13) bekezdése határozza meg, és a (18) preambulumbekezdés pontosítja tovább, és olyan hálózati létesítményt jelent, amely elsősorban az internetes forgalomcsere megkönnyítése érdekében lehetővé teszi kettőnél több, egymástól független, autonóm rendszer összekapcsolását. Az internetes exchange pont egy olyan fizikai helyszínként is meghatározható, ahol több hálózat egy kapcsoló révén meg tudja osztani egymással az internetes forgalmat. Az IXP elsődleges célja, hogy a megosztáson keresztül lehetővé tegye a hálózatok közvetlen, nem pedig egy vagy több harmadik fél hálózatán keresztüli összekapcsolását. Az IXP biztosítója általában nem felelős az internetes forgalom irányításáért. A forgalom irányítását a hálózati szolgáltatók végzik. A közvetlen összekapcsolásnak számos előnye van, de a legfontosabbak a költségekkel, a várakozási idővel és a sávszélességgel kapcsolatosak. Az exchange ponton áthaladó forgalmat általában egyik fél sem számlázza ki, míg a hálózatban következő internetszolgáltató felé irányuló forgalmat kiszámlázzák. A közvetlen összekapcsolással – amely gyakran ugyanabban a városban található, mint a két hálózat – elkerülhető, hogy az adatoknak nagy távolságot kelljen megtenniük ahhoz, hogy egyik hálózatból egy másikba jussanak, és ily módon csökken a várakozási idő. Meg kell jegyezni, hogy az IXP meghatározása nem terjed ki az olyan fizikai pontokra, amelyeknél csak két fizikai hálózat (azaz a hálózati szolgáltatók, mint például a BASE és a Proximus) kapcsolódik egymáshoz. Ezért az irányelv átültetése során a tagállamoknak különbséget kell tenniük az olyan szereplők között, amelyek több hálózatüzemeltető között segítik elő az összesített internetes forgalom cseréjét, és azok között, amelyek egyetlen hálózatüzemeltetőnek minősülnek, és összekapcsolásra vonatkozó megállapodás alapján fizikailag kapcsolják össze hálózatukat. Ez utóbbi esetben a hálózati szolgáltatók nem tartoznak a 4. cikk (13) bekezdésének meghatározása alá. Ezt a kérdést a (18) preambulumbekezdés tisztázza, amely kimondja, hogy az IXP-k nem biztosítanak hálózati hozzáférést, és nem működnek tranzitszolgáltatóként vagy adattovábbítóként sem. A szolgáltatók utolsó kategóriájába az olyan nyilvános hírközlő hálózatokat és/vagy szolgáltatásokat biztosító vállalkozások tartoznak, amelyekre a 2002/21/EK irányelv 13a. és 13b. cikkében foglalt biztonsági és bejelentési követelmények alkalmazandók, és amelyek ezért nem tartoznak a kiberbiztonsági irányelv hatálya alá26. 2) Doménnévrendszer A doménnévrendszer (DNS) a 4. cikk 14. pontja szerint „olyan hierarchikusan felépülő elnevezési rendszer, amely a hálózatban doménnév lekérdezéseket szolgál ki”. A DNS tulajdonképpen leírható úgy is, mint számítógépek, szolgáltatások vagy az internethez kapcsolódó bármely más forrás hierarchikusan felépülő elnevezési rendszere, amely lehetővé teszi a doménnnevek IP (internetprotokoll) -címekre történő kódolását. A rendszer fő feladata az, hogy a kijelölt doménneveket IP-címekre fordítsa. Ebből a célból a DNS adatbázist 26 A kiberbiztonsági irányelv és a 2002/21/EK irányelv közötti kapcsolatról további részletek az 5.2. pontban olvashatók. 23

Select target paragraph3

Connect to a paragraph
Connect to an entity
Disable highlights
Add to table of contents