Egyetlen dokumentumba foglalva ezen információk megfelelő áttekintést adhatnak a
tagállamoknak az irányelvről, és lehetővé tehetik számukra, hogy nemzeti jogszabályaik
kidolgozásakor figyelembe vegyék ezeket az információkat. A Bizottság ugyanakkor
hangsúlyozza, hogy ez a melléklet nem kötelező érvényű, és nem szolgál új szabályok
alkotására. Az uniós jog értelmezésére az EUB rendelkezik végső hatáskörrel.
2. A hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó nemzeti stratégia
A kiberbiztonsági irányelv 7. cikke értelmében a tagállamok kötelesek olyan nemzeti
stratégiát elfogadni a hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozóan, amely
egyenértékűnek tekinthető a nemzeti kiberbiztonsági stratégiával (a továbbiakban: „NKBS”).
A nemzeti stratégia feladata, hogy meghatározza a kiberbiztonsággal kapcsolatos stratégiai
célkitűzéseket és a megfelelő szakpolitikai és szabályozási intézkedéseket. Az NKBS
fogalmát széles körben alkalmazzák nemzetközi és európai szinten, különösen az ENISA által
a tagállamokkal a nemzeti stratégiákkal kapcsolatban folytatott együttműködéssel
összefüggésben, amelynek eredményeként a közelmúltban naprakésszé tette az „NKBS-sel
kapcsolatos bevált gyakorlatra vonatkozó útmutatót”2.
Ebben a pontban a Bizottság kifejti, hogy a kiberbiztonsági irányelv miként fokozza a
tagállamok felkészültségét azáltal, hogy előírja a hálózati és információs rendszerek
biztonságára vonatkozó kiforrott nemzeti stratégiák alkalmazását (7. cikk). Ez a pont a
következő szempontokkal foglalkozik: a) a stratégia hatálya és b) a stratégia tartalma,
valamint az elfogadási eljárás.
Az alábbiakban részletesebben is kifejtésre kerül, hogy a kiberbiztonsági irányelv 7. cikkének
helyes átültetése alapvető fontosságú az irányelv céljainak eléréséhez, és e célból megfelelő
pénzügyi és emberi erőforrások biztosítását igényli.
2.1. A nemzeti stratégia hatálya
A 7. cikk szövege értelmében az NKBS elfogadásának kötelezettsége csak a II. mellékletben
említett ágazatokra (azaz az energiaágazatra, a közlekedési ágazatra, a banki szolgáltatásokra,
a pénzügyi piacra, az egészségügyre, az ivóvízellátásra és -elosztásra, valamint a digitális
infrastruktúrára) és a III. mellékletben említett szolgáltatásokra (az online piacterekre, az
online keresőprogramokra és a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokra) vonatkozik.
Az irányelv 3. cikke konkrétan meghatározza a harmonizáció minimumának elvét, amelynek
értelmében a tagállamok a hálózati és információs rendszerek magasabb szintű biztonságának
megvalósítása érdekében rendelkezéseket fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn. Ezt az elvet az
„NKBS” elfogadására vonatkozó kötelezettség tekintetében is követve a tagállamok több
ágazatot és szolgáltatást felvehetnének a kötelezettség hatálya alá, mint amennyit az irányelv
II. és III. melléklete magában foglal.
2
ENISA, National Cyber-Security Strategy Good Practice (A nemzeti kiberbiztonsági stratégiával kapcsolatos
bevált gyakorlat) (2016). Elérhető a következő címen: https://www.enisa.europa.eu/publications/ncss-goodpractice-guide
5
Select target paragraph3
Connect to a paragraph
Connect to an entity
Disable highlights
Add to table of contents