Egyetlen dokumentumba foglalva ezen információk megfelelő áttekintést adhatnak a tagállamoknak az irányelvről, és lehetővé tehetik számukra, hogy nemzeti jogszabályaik kidolgozásakor figyelembe vegyék ezeket az információkat. A Bizottság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez a melléklet nem kötelező érvényű, és nem szolgál új szabályok alkotására. Az uniós jog értelmezésére az EUB rendelkezik végső hatáskörrel. 2. A hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó nemzeti stratégia A kiberbiztonsági irányelv 7. cikke értelmében a tagállamok kötelesek olyan nemzeti stratégiát elfogadni a hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozóan, amely egyenértékűnek tekinthető a nemzeti kiberbiztonsági stratégiával (a továbbiakban: „NKBS”). A nemzeti stratégia feladata, hogy meghatározza a kiberbiztonsággal kapcsolatos stratégiai célkitűzéseket és a megfelelő szakpolitikai és szabályozási intézkedéseket. Az NKBS fogalmát széles körben alkalmazzák nemzetközi és európai szinten, különösen az ENISA által a tagállamokkal a nemzeti stratégiákkal kapcsolatban folytatott együttműködéssel összefüggésben, amelynek eredményeként a közelmúltban naprakésszé tette az „NKBS-sel kapcsolatos bevált gyakorlatra vonatkozó útmutatót”2. Ebben a pontban a Bizottság kifejti, hogy a kiberbiztonsági irányelv miként fokozza a tagállamok felkészültségét azáltal, hogy előírja a hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó kiforrott nemzeti stratégiák alkalmazását (7. cikk). Ez a pont a következő szempontokkal foglalkozik: a) a stratégia hatálya és b) a stratégia tartalma, valamint az elfogadási eljárás. Az alábbiakban részletesebben is kifejtésre kerül, hogy a kiberbiztonsági irányelv 7. cikkének helyes átültetése alapvető fontosságú az irányelv céljainak eléréséhez, és e célból megfelelő pénzügyi és emberi erőforrások biztosítását igényli. 2.1. A nemzeti stratégia hatálya A 7. cikk szövege értelmében az NKBS elfogadásának kötelezettsége csak a II. mellékletben említett ágazatokra (azaz az energiaágazatra, a közlekedési ágazatra, a banki szolgáltatásokra, a pénzügyi piacra, az egészségügyre, az ivóvízellátásra és -elosztásra, valamint a digitális infrastruktúrára) és a III. mellékletben említett szolgáltatásokra (az online piacterekre, az online keresőprogramokra és a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokra) vonatkozik. Az irányelv 3. cikke konkrétan meghatározza a harmonizáció minimumának elvét, amelynek értelmében a tagállamok a hálózati és információs rendszerek magasabb szintű biztonságának megvalósítása érdekében rendelkezéseket fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn. Ezt az elvet az „NKBS” elfogadására vonatkozó kötelezettség tekintetében is követve a tagállamok több ágazatot és szolgáltatást felvehetnének a kötelezettség hatálya alá, mint amennyit az irányelv II. és III. melléklete magában foglal. 2 ENISA, National Cyber-Security Strategy Good Practice (A nemzeti kiberbiztonsági stratégiával kapcsolatos bevált gyakorlat) (2016). Elérhető a következő címen: https://www.enisa.europa.eu/publications/ncss-goodpractice-guide 5

Select target paragraph3

Connect to a paragraph
Connect to an entity
Disable highlights
Add to table of contents