Ajánlott, hogy a szövegezési folyamat irányítása és az előkészületekben való részvétel
megkönnyítése érdekében hozzanak létre irányítóbizottságot, amelynek az elnökségét a
vezető minisztérium biztosítja. Ezt több, az érintett tisztviselőkből és szakértőkből álló
szerkesztői csoport révén lehetne elérni, amelyek olyan kiemelt általános témákkal
foglalkoznának, mint például a kockázatértékelés, a vészhelyzeti tervezés, a biztonsági
események kezelése, a készségfejlesztés, a tudatosság növelése, valamint a kutatás és az ipari
fejlesztés stb. Minden egyes ágazatot (például az energiaipart, a közlekedési ágazatot stb.)
külön-külön felkérnének arra, hogy értékeljék a felvételük következményeit, beleértve az
erőforrások biztosítását, és vonják be a kijelölt, alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplőket
és a kulcsfontosságú digitális szolgáltatókat a prioritások meghatározásába és a szövegezési
folyamattal összefüggésben a javaslatok benyújtásába. Az ágazati szereplők bevonása azt
figyelembe véve is alapvető fontosságú, hogy biztosítani kell az irányelvnek a különböző
ágazatok között összehangolt végrehajtását, ugyanakkor az ágazatspecifikus sajátosságokra is
tekintettel kell lenni.
Harmadik lépés – Az irányítási keretrendszer kidolgozása.
A hatékonyság és eredményesség érdekében az irányítási keretnek a kiemelt érdekelt feleken,
a szövegezési folyamat során meghatározott prioritásokon, valamint a nemzeti közigazgatási
és politikai struktúrák korlátain és összefüggésein kell alapulnia. Kívánatos, hogy a
keretrendszer közvetlenül számoljon be a politikai szintnek, rendelkezzen döntéshozatali és
erőforrás-elosztási hatáskörrel, valamint használja fel a kiberbiztonsági szakértők és az
ágazati érdekelt felek által biztosított információkat. A kiberbiztonsági irányelv 7. cikke
(1) bekezdésének b) pontja utal az irányítási keretrendszerre, és kifejezetten előírja „a
kormányzati szervek és egyéb érintett szereplők [...] felelősségét”.
Negyedik lépés – A stratégiatervezet összeállítása és felülvizsgálata.
Ebben a szakaszban a stratégiatervezetet össze kell állítani, és a gyengeségek, erősségek,
lehetőségek és veszélyek (GYELV) elemzése alapján felül kell vizsgálni, ami segíthet
eldönteni, hogy szükség van-e a tartalom felülvizsgálatára. A belső felülvizsgálatot követően
az érdekelt felekkel való konzultációra kerül sor. Fontos, hogy nyilvános konzultációra is sor
kerüljön annak érdekében, hogy felhívják a közvélemény figyelmét a javasolt stratégia
jelentőségére, minden lehetséges forrásból érkezzen információ, és támogatást kapjanak a
stratégia későbbi végrehajtásához szükséges erőforrások biztosításához.
Ötödik lépés – Hivatalos elfogadás.
Ez az utolsó lépés politikai szintű hivatalos elfogadást foglal magában az érintett tagállam
által a kiberbiztonságnak tulajdonított fontosságot tükröző támogató költségvetéssel együtt. A
kiberbiztonsági irányelv céljainak elérése érdekében, valamint a nemzeti stratégiai
dokumentumnak a 7. cikk (3) bekezdése szerint a Bizottsággal való közlése kapcsán a
Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy nyújtsanak tájékoztatást a költségvetésről. A
költségvetésre és a szükséges humánerőforrásokra vonatkozó kötelezettségvállalások
8
Select target paragraph3
Connect to a paragraph
Connect to an entity
Disable highlights
Add to table of contents