Ajánlott, hogy a szövegezési folyamat irányítása és az előkészületekben való részvétel megkönnyítése érdekében hozzanak létre irányítóbizottságot, amelynek az elnökségét a vezető minisztérium biztosítja. Ezt több, az érintett tisztviselőkből és szakértőkből álló szerkesztői csoport révén lehetne elérni, amelyek olyan kiemelt általános témákkal foglalkoznának, mint például a kockázatértékelés, a vészhelyzeti tervezés, a biztonsági események kezelése, a készségfejlesztés, a tudatosság növelése, valamint a kutatás és az ipari fejlesztés stb. Minden egyes ágazatot (például az energiaipart, a közlekedési ágazatot stb.) külön-külön felkérnének arra, hogy értékeljék a felvételük következményeit, beleértve az erőforrások biztosítását, és vonják be a kijelölt, alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplőket és a kulcsfontosságú digitális szolgáltatókat a prioritások meghatározásába és a szövegezési folyamattal összefüggésben a javaslatok benyújtásába. Az ágazati szereplők bevonása azt figyelembe véve is alapvető fontosságú, hogy biztosítani kell az irányelvnek a különböző ágazatok között összehangolt végrehajtását, ugyanakkor az ágazatspecifikus sajátosságokra is tekintettel kell lenni. Harmadik lépés – Az irányítási keretrendszer kidolgozása. A hatékonyság és eredményesség érdekében az irányítási keretnek a kiemelt érdekelt feleken, a szövegezési folyamat során meghatározott prioritásokon, valamint a nemzeti közigazgatási és politikai struktúrák korlátain és összefüggésein kell alapulnia. Kívánatos, hogy a keretrendszer közvetlenül számoljon be a politikai szintnek, rendelkezzen döntéshozatali és erőforrás-elosztási hatáskörrel, valamint használja fel a kiberbiztonsági szakértők és az ágazati érdekelt felek által biztosított információkat. A kiberbiztonsági irányelv 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja utal az irányítási keretrendszerre, és kifejezetten előírja „a kormányzati szervek és egyéb érintett szereplők [...] felelősségét”. Negyedik lépés – A stratégiatervezet összeállítása és felülvizsgálata. Ebben a szakaszban a stratégiatervezetet össze kell állítani, és a gyengeségek, erősségek, lehetőségek és veszélyek (GYELV) elemzése alapján felül kell vizsgálni, ami segíthet eldönteni, hogy szükség van-e a tartalom felülvizsgálatára. A belső felülvizsgálatot követően az érdekelt felekkel való konzultációra kerül sor. Fontos, hogy nyilvános konzultációra is sor kerüljön annak érdekében, hogy felhívják a közvélemény figyelmét a javasolt stratégia jelentőségére, minden lehetséges forrásból érkezzen információ, és támogatást kapjanak a stratégia későbbi végrehajtásához szükséges erőforrások biztosításához. Ötödik lépés – Hivatalos elfogadás. Ez az utolsó lépés politikai szintű hivatalos elfogadást foglal magában az érintett tagállam által a kiberbiztonságnak tulajdonított fontosságot tükröző támogató költségvetéssel együtt. A kiberbiztonsági irányelv céljainak elérése érdekében, valamint a nemzeti stratégiai dokumentumnak a 7. cikk (3) bekezdése szerint a Bizottsággal való közlése kapcsán a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy nyújtsanak tájékoztatást a költségvetésről. A költségvetésre és a szükséges humánerőforrásokra vonatkozó kötelezettségvállalások 8

Select target paragraph3

Connect to a paragraph
Connect to an entity
Disable highlights
Add to table of contents