elengedhetetlenek a stratégia és az irányelv hatékony végrehajtásához. Mivel a kiberbiztonság még mindig meglehetősen új és gyorsan bővülő közpolitikai terület, a legtöbb esetben új beruházásokra van szükség, még akkor is, ha az államháztartás általános helyzete megszorításokat és megtakarításokat igényel. A nemzeti stratégiák kidolgozásának folyamatára és tartalmára vonatkozó tanácsadás különböző nyilvános és tudományos forrásokból, például az ENISA-tól6, az ITU-tól7, az OECD-től8, a számítástechnikai szakértők világfórumától (GFCE) és az Oxfordi Egyetemtől9 is elérhető. 2.4. Konkrét lépések, amelyeket a tagállamoknak az átültetési határidő előtt el kell végezniük. Az irányelv elfogadását megelőzően szinte már valamennyi tagállam10 közzétette az NKBSként megjelölt dokumentumokat. E melléklet 6. pontja felsorolja az egyes tagállamokban jelenleg alkalmazott stratégiákat11. Ezek általában stratégiai elveket, iránymutatásokat és célokat foglalnak magukban, egyes esetekben pedig a kiberbiztonsághoz kapcsolódó kockázatok csökkentésére irányuló konkrét intézkedéseket. Mivel e stratégiák némelyikét a kiberbiztonsági irányelv elfogadását megelőzően fogadták el, ezek nem feltétlenül tartalmazzák a 7. cikk által előírt valamennyi elemet. A helyes átültetés biztosítása érdekében a tagállamoknak hiányelemzést kell végezniük, ehhez pedig az NKBSük tartalmát össze kell vetniük a 7. cikkben felsorolt hét különböző követelménnyel az irányelv II. mellékletében felsorolt ágazatok és III. mellékletében felsorolt szolgáltatások körén belül. Az azonosított hiányosságokat a meglévő NKBS felülvizsgálatával, illetve a nemzeti hálózat- és információbiztonsági stratégia elveinek teljes körű felülvizsgálatáról szóló 6 ENISA, National Cyber-Security Strategy Good Practice (A nemzeti kiberbiztonsági stratégiával kapcsolatos bevált gyakorlat) (2016). Elérhető a következő címen: https://www.enisa.europa.eu/publications/ncss-goodpractice-guide 7 ITU, National Cybersecurity Strategy Guide (A nemzeti kiberbiztonsági stratégiával kapcsolatos iránymutatás) (2011). Elérhető a következő címen: http://www.itu.int/ITUD/cyb/cybersecurity/docs/ITUNationalCybersecurityStrategyGuide.pdf Az ITU 2017 folyamán nemzeti kiberbiztonsági stratégiai eszköztárat is közzé fog tenni (lásd a prezentációt a következő címen: http://www.itu.int/en/ITUD/Cybersecurity/Documents/National%20Strategy%20Toolkit%20introduction.pdf). 8 OECD, Cybersecurity Policy Making at a Turning Point: Analysing a New Generation of National Cybersecurity Strategies (A kiberbiztonsági szakpolitikai döntéshozatal fordulóponthoz érkezett: A nemzeti kiberbiztonsági stratégiák új generációjának elemzése) (2012). Elérhető a következő címen: http://www.oecd.org/sti/ieconomy/cybersecurity%20policy%20making.pdf 9 Global Cyber Security Capacity Centre (Globális kiberbiztonsági kapacitásépítési központ) és Oxfordi Egyetem, Cybersecurity Capacity Maturity Model for Nations (A kiberbiztonsági kapacitás kiforrottságának modellje a nemzetek számára), javított kiadás (2016). Elérhető a következő címen: https://www.thegfce.com/binaries/gfce/documents/publications/2017/02/13/cybersecurity-cmm-fornations/CMM+revised+edition.pdf 10 Görögország kivételével, ahol 2014 óta dolgoznak a nemzeti kiberbiztonsági stratégián (lásd: https://www.enisa.europa.eu/topics/national-cyber-security-strategies/ncss-map/strategies/national-cybersecurity-strategy-greece/view). 11 Ez az információ az NKBS-eknek az ENISA által készített áttekintésén alapul, lásd: https://www.enisa.europa.eu/topics/national-cyber-security-strategies/ncss-map 9

Select target paragraph3

Connect to a paragraph
Connect to an entity
Disable highlights
Add to table of contents