egységek vezetői, valamint a kiberbűnözésre szakosodott ügyészek hálózataival. A Bizottság
10,5 millió EUR összeggel támogatja a kiberbűnözés elleni küzdelmet, elsősorban Belső
Biztonsági Alap – Rendőrségi Program keretében. A képzés fontos alkotóelem, és a
Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Képzési és Oktatási Csoport számos hasznos
anyagot fejlesztett ki. Ezeket az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL)
támogatásával széles körben elérhetővé kell tenni a bűnüldözési szakemberek számára.
3.3.Az állami és a magánszféra együttműködése a kiberbűnözés ellen
A hagyományos bűnüldözési mechanizmusok eredményességét a jórészt magántulajdonú
infrastruktúrából és többféle országban működő számos szereplőből felépülő digitális világ
jellemzői kihívások elé állítják. Ennek következtében a magánszektorral való együttműködés
– az iparágra és a civil társadalomra kiterjedően – alapvető jelentőségű a hatóságok számára a
bűnözés elleni eredményes küzdelemhez. Ezzel összefüggésben a pénzügyi ágazat ugyancsak
kulcsszerepet kap, és az együttműködést fokozni kell. Például erősíteni kell a pénzügyi
információs egységek75 kiberbűnözéssel kapcsolatos szerepét.
Egyes tagállamok már tettek fontos lépéseket. Hollandiában a pénzügyi intézmények és a
bűnüldöző hatóságok együtt dolgoznak az internetes csalás és a kiberbűnözés kezelésén az
elektronikus bűnözéssel foglalkozó munkacsoport keretében. A kiberbűnözés elleni német
kompetenciaközpont a tagjai számára operatív információcsere-csomópontot biztosít a német
szövetségi rendőrséggel szoros együttműködésben, és a kiberbűnözés elleni védelem
biztosítását célzó intézkedéseket dolgoz ki. 16 tagállam76 hozott létre a kiberbűnözés elleni
kiválósági központokat a bűnüldöző hatóságok, tudományos körök és magánpartnerek
együttműködésének megkönnyítésére, a bevált gyakorlatok kidolgozása és cseréje, képzés és
kapacitásépítés céljából.
A Bizottság célzott projektek révén támogatja a köz- és magánszféra közötti partnerségek és
együttműködési mechanizmusok létrehozását, ilyen az Online csalással foglalkozó
kiberközpontok és szakértők hálózata,77 amely imformációmegosztási modellt és normákat
vezet be az elektronikus bűnözés kockázata és az online csalás elemzése és mérséklése
érdekében.
A kiberbűnözéssel összefüggésben a magánvállalkozásoknak módot kell arra kapniuk, hogy –
a személyes adatokra kiterjedően, az adatvédelmi szabályok teljes körű betartása mellett –
megosszák a konkrét esetekre vonatkozó információkat a bűnüldöző hatóságokkal. A 2018
májusában hatályba lépő uniós adatvédelmi reform egységes szabályrendszert ír elő, amely
meghatározza a bűnüldöző hatóságok és a magánszervezetek működési feltételeit. Az Európai
Bizottság az Európai Adatvédelmi Testülettel és az érintett érdekeltekkel együtt fog dolgozni
e terület bevált gyakorlatainak azonosításán, és adott esetben útmutatást fog nyújtani.
75
76
77
A pénzügyi információs egységek nemzeti szervként fogadják és elemzik a gyanús ügyletekre vonatkozó
jelentéseket, és a pénzmosás, az előcselekménynek tekintett kapcsolódó bűncselekmények és a terrorizmus
finanszírozása szempontjából jelentőséggel bíró egyéb információkat; valamint terjesztik az elemzés
eredményeit.
Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Franciaország, Németország,
Görögország, Írország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Spanyolország és az Egyesült
Királyság.
Az EU-OF2CEN kezdeményezés célja az internetes csalással kapcsolatos információk módszeres, egész EUra kiterjedő megosztásának lehetővé tétele a bankok és a bűnüldöző szolgálatok között annak érdekében,
hogy meg lehessen előzni a csalóknak és a futároknak (money mules) történő kifizetéseket, valamint az
érintett elkövetőket azonosítani lehessen, valamint büntető eljárás alá lehessen vonni. A kezdeményezés
uniós társfinanszírozásban részesül (Belső Biztonsági Alap-Rendőrségi Program).
18
Select target paragraph3
Connect to a paragraph
Connect to an entity
Disable highlights
Add to table of contents