Az Unió határozottan képviseli azt az álláspontot, hogy a nemzetközi jog – és különösen az
ENSZ Alapokmánya – a kibertérben is érvényesül. A kötelező nemzetközi jogi normák
kiegészítéseként az Unió elfogadja a felelős állami magatartás ENSZ kormányzati szakértői
csoportja által megfogalmazott önkéntes, nem kötelező erejű normáit, szabályait és elveit84;
szorgalmazza egyben a regionális bizalomépítő intézkedések kidolgozását és végrehajtását, az
Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben és más régiókban egyaránt.
Kétoldalú szinten a kiberpárbeszédek85 továbbfejlesztésre kerülnek és kiegészítik azokat a
harmadik országokkal a kibertérbeli átvilágítás és állami felelősség elveinek megerősítését
célzó együttműködést elősegítő erőfeszítések. Az Unió nemzetközi szerepvállalásaiban is
prioritást fog adni a kibertér biztonsági problémáinak, biztosítva ugyanakkor, hogy a
kiberbiztonság ne váljon a piacvédelem álcájává és az alapvető jogok és szabadságok
korlátjává, a szólásszabadságot és az információkhoz való hozzáférés szabadságát. A
kiberbiztonság átfogó megközelítése az emberi jogok tiszteletben tartását igényli, és az Unió
továbbra is tartani fogja magát alapvető értékeihez világszerte, az Unió online szabadságra
vonatkozó emberi jogi iránymutatásából kiindulva86. Az Unió ebben a vonatkozásban
hangsúlyozza az internet irányításában valamennyi résztvevő részvételének fontosságát.
A Bizottság is beterjesztett egy javaslatot87 az Unió exportszabályozásának modernizálására,
ideértve az emberi jogok megsértésére alkalmas vagy az Unió saját biztonsága ellen
visszaélésre alkalmat adó kritikus kibermegfigyelési technológiák behozatali ellenőrzésének
bevezetését, valamint fel fogja gyorsítani a harmadik országokkal folytatott párbeszédet ezen
a területen a globális konvergencia és felelős magatartás népszerűsítése érdekében.
4.2.Kiberbiztonsági kapacitásépítés
A globális kiberstabilitás alapja valamennyi ország helyi és nemzeti képessége a
kiberincidensek megelőzésére és az azokra való reagálásra, valamint a kiberbűncselekmények
kinyomozására és büntető eljárás alá vonására. A harmadik országbeli nemzeti ellenálló
képesség kiépítését célzó erőfeszítések támogatása globálisan fogja emelni a kiberbiztonsági
szintet, ami az Unióra is kedvező következményekkel jár. A gyorsan fejlődő
kiberfenyegetések elleni fellépés képzési, szakpolitika- és jogszabály-fejlesztési erőfeszítések
szükségességére utal, illetve a világ összes országában hatékonyan működő számítógépes
vészhelyzeteket elhárító csoportokat és kiberbűnözési egységeket igényel.
Az Unió 2013 óta tölt be vezető szerepet a nemzetközi kiberkapacitás-építésben és ezen
erőfeszítéseket módszeresen összeköti fejlesztési együttműködési tevékenységével. Az Unió
továbbra is a jogokon alapuló kapacitásépítési modellt fogja előmozdítani, a digitálisan a
fejlődésért (Digital4Development) megközelítésnek megfelelően88. A kapacitásépítés
prioritásait az Unió szomszédsága és fejlődő harmadik országok fogják jelenteni, amelyek az
internetkapcsolat gyors terjedését és a fenyegetések gyors kialakulását tapasztalják. Az Unió
erőfeszítései az uniós fejlesztési programot a fenntartható fejlődésre vonatkozó 2030-as
menetrendre és az átfogó intézményi kapacitásépítési intézkedésekre figyelemmel egészítik
ki.
84
85
86
87
88
A/68/98 és A/70/174.
Az Unió 2017 szeptemberében kiberpárbeszédet folytatott az USA-val, Kínával, Japánnal, a Koreai
Köztársasággal és Indiával.
Az Unió emberi jogi iránymutatása az online és offline véleménynyilvánítás szabadságáról.
SWD(2016) 616.
SWD(2017) 157.
21
Select target paragraph3
Connect to a paragraph
Connect to an entity
Disable highlights
Add to table of contents