tagállamban ki kell alakítani az összehangolt sebezhetőség-feltárást lehetővé tevő
feltételeket25, a bevált gyakorlatokra26 és a vonatkozó szabványokra építve27.
Ugyanakkor egyes ágazatok egyedi problémákkal szembesülnek, és ezeknél szorgalmazni
kell saját megközelítésük kidolgozását. Ilyen módon az általános kiberbiztonsági stratégiákat
ágazat-specifikus kiberbiztonsági stratégiák egészítenék ki olyan területeken, mint a pénzügyi
szolgáltatások28, az energetika, a szállítás és az egészségügy29.
A Bizottság már rámutatott azokra a problémákra, amelyeket az új digitális technológiák a
felelősséggel kapcsolatban vetnek fel30, és jelenleg is folyik a munka a hatások elemzése
tárgyában; a következő lépések 2018 júniusáig fognak befejeződni. A kiberbiztonság
problémákat vet fel a kár vállalkozásoknak vagy ellátási láncoknak tulajdonítása terén, és ha
ezek a kérdések rendezetlenül maradnak, az hátráltatni fogja a kiberbiztonsági termékek és
szolgáltatások erős egységes piacának kialakulását.
Végül az egységes uniós piac kialakulása attól is függ, hogy miként épül be a kiberbiztonság a
kereskedelmi és beruházási szakpolitikába. A kritikus technológiákkal (például a
kiberbiztonsággal) kapcsolatos külföldi felvásárlások kulcsfontosságú szempontot alkotnak az
Európai Unióban végrehajtott közvetlen külföldi befektetések szűrésének31 keretében,
amelynek célja a harmadik országokból érkező befektetések biztonsági és közrendi alapú
szűrésének lehetővé tétele. Ugyanezen okból a kiberbiztonsági előírások máris kereskedelmi
korlátokat képeznek az uniós termékek és szolgáltatások számára számos harmadik ország
gazdaságának fontos ágazataiban. Az uniós kiberbiztonsági tanúsítási keret tovább fogja
erősíteni Európa nemzetközi helyzetét, de további erőfeszítésekkel kell kiegészíteni
nagybiztonságú globális szabványok és kölcsönös elismerési megállapodások kidolgozása
érdekében.
2.3.A hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv teljes körű
végrehajtása
Mivel a kiberbiztonság elleni küzdelem legfontosabb eszközei jelenleg nemzeti hatáskörben
vannak, az EU felismerte, hogy szükség van a szabványok magasabb szintre emelésére. A
nagy kiterjedésű kiberbiztonsági incidensek ritkán érintenek csak egyetlen tagállamot, az
olyan alapvető ágazatok egyre globalizáltabb, digitálisan függő és egymással összekapcsolt
jellege miatt, mint a bankrendszer, az energetika vagy a szállítás.
A hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv (kiberbiztonsági irányelv)
az első, az egész EU-ra kiterjedő kiberbiztonsági jogszabály32 Célja az ellenálló képesség
25
26
27
28
29
30
31
32
Az összehangolt sebezhetőség-feltárás az együttműködés olyan formája, amely megkönnyíti és lehetővé teszi
a biztonsági kutatók számára a sebezhetőségek informatikai rendszer tulajdonosának vagy eladójának történő
bejelentését, lehetőséget adva a szervezetnek arra, hogy megfelelően és időben diagnosztizálja és korrigálja a
sebezhetőséget, mielőtt a részletes sebezhetőségi információkat harmadik felek vagy a nyilvánosság elé
tárnák.
Például: Sebezhetőség-feltárási bevált gyakorlatok útmutatója. A kihívásoktól a javaslatokig. ENISA, 2016.
ISO/IEC 29147:2014 Informatika -- Biztonságtechnika -- Sebezhetőség-feltárás.
A Bizottság pénzügyi technológiára vonatkozó, közelgő munkája ki fog terjedni a pénzügyi ágazat
kiberbiztonságára is.
Például az energetikai ágazatban a régi és a legmodernebb információtechnológia egyesítése, különösen a
villamosenergia-hálózat valós idejű követelményeivel.
COM(2017) 228.
COM(2017) 478.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs
rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről.
7
Select target paragraph3
Connect to a paragraph
Connect to an entity
Disable highlights
Add to table of contents