kialakítása a nemzeti kiberbiztonsági kapacitások javításával; a tagállamok közötti jobb együttműködés előmozdítása; és az, hogy kötelezettségvállalásokat írjon elő a fontos gazdasági ágazatokban a hatékony kockázatkezelési gyakorlatok alkalmazása érdekében és azért, hogy a súlyos incidenseket bejelentsék a nemzeti hatóságoknak. Ezek a kötelezettségek az alapvető internetszolgáltatásokat nyújtók három típusára is vonatkoznak: felhőalapú számítástechnika, keresőmotorok és online piacterek. Célja az erőteljesebb és módszeresebb megközelítés és az információáramlás javítása. A kibertámadásokkal szembeni uniós ellenálló képességhez elengedhetetlen, hogy az irányelvet valamennyi tagállam 2018 májusáig teljes körűen végrehajtsa. A folyamatot a tagállamok kollektív munkája támogatja, ami 2017 őszére iránymutatást fog eredményezni az összehangoltabb végrehajtás támogatására, különösen az alapvető szolgáltatások üzemeltetői tekintetében. A Bizottság közleményt fog kiadni33 az említett kiberbiztonsági csomag részeként, hogy azzal támogassa a tagállamok erőfeszítéseit, az irányelv végrehajtására vonatkozó bevált gyakorlatokat a tagállamoknak átadva és útmutatással szolgálva arról, hogy az irányelvnek miként kellene a gyakorlatban működnie. Az információáramlás az egyik olyan terület, ahol az irányelvet kiegészítésre fog szorulni. Például az irányelv csak a kulcsfontosságú stratégiai ágazatokra terjed ki – de logikus, hogy a kibertámadások által sújtott minden érdekelt fél részéről hasonló megközelítésre lenne szükség a sebezhetőségek és a kibertámadók bejutási pontjainak módszeres értékeléséhez. Emellett a közszféra és a magánszféra közötti együttműködés is számtalan akadályba ütközik. A kormányok és a hatóságok vonakodnak megosztani a kiberbiztonsággal összefüggő információkat, mert tartanak a nemzetbiztonság vagy a versenyképesség veszélyeztetésétől. A magánvállalkozások pedig vonakodnak megosztani a kibersebezhetőségeikre és az abból eredő veszteségeikre vonatkozó információkat, mert tartanak a kényes üzleti információk sérülésétől, amivel kockáztatják a hírnevüket vagy az adatvédelmi szabályok megszegését34. Erősíteni kell a bizalmat a közszféra és magánszféra közötti partnerségek iránt, hogy meg lehessen alapozni a több ágazat közötti szélesebb körű együttműködést és információcserét. Az információcsere és -elemző központok szerepe különösen fontos abban, hogy kiépítsék a szükséges bizalmat a közszféra és a magánszféra közötti információcsere iránt. Történtek bizonyos első lépések egyes kritikus ágazatok tekintetében, mint például a repülés terén az Európai Repülési Kiberbiztonsági Központ,35 illetve az energetikában az információcserei és elemző központok létrehozásával.36 A Bizottság teljes mértékben hozzájárul ehhez a megközelítéshez az ENISA által nyújtott támogatás révén, jóllehet fel kell gyorsítani a folyamatot, különösen a kiberbiztonsági irányelvben azonosított alapvető szolgáltatásokat végző ágazatok tekintetében. 2.4.Ellenálló képesség gyors vészhelyzeti reagálás útján 33 34 35 36 COM(2017) 476. Kiberbiztonság az egységes európai digitális piacon. Tudományos tanácsadók magas szintű munkacsoportja, 2017. március. Konkrét problémát jelentenek az üzleti titkok, mivel a 2016. júliusi „Európa kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességének erősítése” című közlemény említést tett az üzleti titkok számítógépes rendszereken keresztül való ellopásának bejelentésétől való vonakodásról, továbbá a titoktartást biztosító megbízható bejelentési csatornákról. https://www.easa.europa.eu/newsroom-and-events/news/implementation-european-centre-cyber-securityaviationeccsa. Ezek olyan non-profit, a tagok által irányított szervezetek, amelyeket magánjogi és közjogi szereplők hoztak létre a kiberfenyegetésekkel, -kockázatokkal, azok megelőzésével, enyhítésével és az azokra való reagálással összefüggő információk megosztására. Lásd: európai energetikai információcsere és -elemző központok (http://www.ee-isac.eu). 8

Select target paragraph3

Connect to a paragraph
Connect to an entity
Disable highlights
Add to table of contents