Kibertámadás esetén a gyors és hatékony reagálás enyhítheti a hatásokat. Egyben azt is képes
igazolni, hogy a hatóságok nem tehetetlenek a kibertámadásokkal szemben, és hozzájárulhat a
bizalomépítéshez is. Az uniós intézmények saját válaszát illetően a kiberszempontokat először
is be kell illeszteni a meglevő uniós válságkezelési mechanizmusokba: a Tanács elnöksége
által összehangolt37, integrált uniós politikai válságreagálás, és az EU általános riasztási
rendszerei38. Egy különösen súlyos kiberincidensre vagy támadásra adandó válasznak
elegendő alapul kell szolgálnia ahhoz, hogy egy tagállam az EU szolidaritási klauzulájára
hivatkozzon39.
A gyors és hatékony reagálás függ még az összes kulcsfontosságú nemzeti és uniós szintű
szereplő közötti zökkenőmentes információcserétől is, amely viszont megköveteli mindezek
szerepkörének és felelősségének pontosítását. A Bizottság egy „Tervezetről” egyeztetett
intézményekkel és a tagállamokkal azzal a céllal, hogy hathatós folyamatot biztosítson a
nagyszabású kiberincidensekre uniós és tagállami szinten adandó operatív reagáláshoz. A
csomag részét képező ajánlásban bemutatott Tervezet40 ismerteti, hogy a kiberbiztonságot
miként illesztik be a meglévő uniós szintű válságkezelési mechanizmusokba, és meghatározza
a tagállamok egymás közötti, valamint a tagállamok és az illetékes uniós intézmények,
szervezeti egységek, ügynökségek és testületek41 együttműködésének céljait és módszereit a
nagyszabású kiberbiztonsági eseményekre és válsághelyzetekre való reagálás terén. Az
ajánlás felkéri a tagállamokat és az uniós intézményeket arra is, hogy hozzanak létre egy
uniós kiberbiztonsági válságreagálási keretet a Tervezet működőképességének
megteremtéséhez. A Tervezetet rendszeresen tesztelni fogják kiber- és egyéb válságkezelési
gyakorlatokkal,42 és szükség szerint frissítésre kerül.
Mivel a kiberbiztonsági incidensek jelentős hatással lehetnek a gazdaság működésére és az
emberek mindennapi életére, az egyik lehetőség az lenne, hogy megvizsgálják egy
Kiberbiztonsági Vészhelyzet-elhárítási Alap létrehozását, a más uniós szakpolitikai
területeken meglevő ilyen válságmechanizmusok példája nyomán. Ez lehetővé tenné a
tagállamok számára, hogy uniós szinten kérjenek segítséget egy jelentős incidens alatt vagy
után, feltéve, hogy az adott tagállam prudens kiberbiztonsági rendszert alakított ki az
incidenst megelőzően, ideértve a kiberbiztonsági irányelv teljes körű végrehajtását és a
nemzeti szintű, fejlett kockázatkezelési és felügyeleti kereteket. Az uniós szintű
válságkezelési mechanizmusokat kiegészítő említett Alap gyors reagálásra lenne képes a
szolidaritás érdekében, és olyan konkrét vészhelyzeti válaszlépéseket tudna finanszírozni,
mint például a sérült berendezések cseréje vagy mérséklő, illetve válaszeszközök bevetése, az
uniós polgári védelmi mechanizmusokban szerzett nemzeti tapasztalatokra építve.
2.5.Kiberbiztonsági kompetenciahálózat és az Európai Kiberbiztonsági Kutatási és
Kompetenciaközpont
A kiberbiztonság technológiai eszközei stratégiai eszközök, emellett a jövő alapvető
növekedési technológiáit is jelentik. Az EU stratégiai érdeke annak biztosítása, hogy az EU
37
38
39
40
41
42
Ez a legmagasabb politikai szinten teszi lehetővé a jelentős, ágazatokon átívelő válságokra való reagálás
összehangolását.
Lehetővé teszik a belső információcserét és összehangolást a kialakuló, több ágazatot érintő válságok vagy az
uniós szintű fellépést igénylő, előre látható vagy közvetlen fenyegetések esetén.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 222. cikke alapján.
C(2017) 6100.
Beleértve a következőket: Europol, ENISA, az európai intézmények, szervek és hivatalok számítógépes
vészhelyzeteket elhárító csoportja (CERT-EU) és az EU Helyzetelemző Központja (INTCEN).
Többek között az ENISA által végrehajtottak: https://www.enisa.europa.eu/topics/cyber-exercises/cybereurope-programme.
9
Select target paragraph3
Connect to a paragraph
Connect to an entity
Disable highlights
Add to table of contents